CEU-Helyzetjelentés

A Közép-európai Egyetemet (KEE) 1991-ben alapította Soros György New York államban bejegyezve, de budapesti székhellyel. Jelenleg 305 oktató tanít ott, illetve hallgatói létszáma 1600 fő, összesen több, mint 30 országból. Az egyetem a társadalom- és a bölcsészettudomány, a jog, az üzleti élet, a kormányzat, illetve a közpolitika terén kínál posztgraduális képzést. Több területen is vezető egyetemnek számít Magyarországon és a Quacquarelli Symonds 2017-es tematikus felsőoktatási rangsorán is jó helyezést ért el. Az egyetem jelenlegi rektora kanadai származású, Michael Ignatieff.

A Central Europian University (CEU) és a Közép-európai Egyetem ugyanazon intézmény neve más-más nyelven, csak a CEU fiktív intézmény, míg a KEE a konkrét intézmény, melyben megvalósulhat a képzési program.

2017. április 4-én a magyar parlament elfogadott egy törvénymódosítást, ami kimondja, hogy külföldi egyetem csak akkor folytathat Magyarországon oktatási tevékenységet, hogyha a székhelye szerinti országban is folytat felsőoktatási képzést. Mivel a CEU nem felel meg ennek az elvárásnak, ez ellehetetleníti a működését. Emiatt tüntetések és nemzetközi tiltakozáshullámok indultak. A magyar kormány szerint a CEU mögött Soros György, a magyar származású amerikai üzletember személyes érdekei állnak.

CEU vagy FIDESZ?

            A CEU botrányában a média is két részre szakadt, míg egyes hírportálok, illetve csatornák a CEU-t támogatják, addig mások a kormány pártján állnak.

            A konfliktusért a !!444!!! a magyar kormányt vádolja „nem számít, hogy Magyarország legjobb egyeteméről van szó, nem számít, hogy annak elüldözésével Magyarország mennyit veszít, csak a primitív bosszú, ami ráadásul annyira buta, hogy olyan nagyon nem is fájna a CEU-nak”. Erre a tényre más részletek is utalnak: “az egyetemnek (…) nagyon befolyásos támogatói vannak (…) és ők tényleg akkora balhét tudnának csapni, ami kellemetlen lenne a magyar kormánynak, bármennyire is vastag az arcbőre”. A hírportál szerint a kormány intézkedése a CEU ellen jó alkalom lesz arra, hogy kiderüljön, mennyit érnek a magyar oktatási intézmények, valamint a mindezek felett álló Magyar Tudományos Akadémia. A legkevesebb, ami mindezektől elvárható, hogy a leghatározotabban kiálljanak a CEU mellett. A külföldön való tanulásra céloznak a következő kijelentéssel: “Amelyik felsőoktatási intézmény erre nem képes, ott tényleg fölösleges diáknak lenni, hiszen vannak jobb helyek a világon.”

            A hvg.hu hírportál szintén a CEU oldalára áll, bár kicsit objektívebben és kevésbé provokatívabban fogalmaz. A hírportál leírja, hogy hat EGT-n kívüli külföldi egyetemnek van működési engedéje Magyarországon, de ezek mégse hasonlíthatóak össze a CEU-val, mivel az önálló. Továbbá az is közölve van, hogy a törvény öt évenkénti ellenőrzést is előír az egyetemeken, amely után akár ezek működési engedélyét is megvonhatják. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a CEU nem csak mostani, hanem jövőbeli kellemetlenségekre is számíthat. A CEU rektora, Michael Ignatieff, levelében “hazugságnak minősíti” az Origo korábbi cikkjében megjelent írást, miszerint “A CEU nem rendelkezik programakkreditációval (…) illetve olyan képzésekkel is foglalkozik, amelyeket nyilvántartásba sem vettek.” A hvg.hu cikkében az is le van írva, hogy az egyetem rektora szerdára egyetemi fórumot hívott össze, melynek témája, hogyan védje meg szabadságát az intézmény.

            Az Origo írása szerint “A CEU-t még ha akarná se tudná bezárni senki, mivel állításuk szerint ez nem más, mindössze kvázi egy képzési program, egy felsőoktatási koncepció, ha úgy tetszik, egy darab papír (…).” Szerintük Soros György szokatlan konstrukció alapján hozta létre az egyetemet, “két intézetet jegyeztet be, de míg az egyik (CEU) csupán papíron létezik, a másik (KEE) a fizikai valóságban is elkezd működni”. A hírportál leírja, hogy a CEU létezéséhez szükség volt egy konkrét intézményre, amelyben megvalósulhat a képzési program, ez lett a KEE. Tény az, hogy Soros alapvetően nemzetközi egyetemnek álmodta meg a CEU-t, ahova mostanáig is több, mint 100 országból érkeznek hallgatók úgy, hogy a magyarok aránya csupán 10 és 20 százalék között mozog. Az egyetem “előnye” az, hogy a legtöbb egyetemmel ellentétben a képzések döntő része egy amerikai, valamint egy magyar diplomát ad a végzetteknek. Ez komoly versenyhátrányt okoz más magyar felsőoktatási intézményeknek, ezt kifogásolta a kormány. A törvénymódosítás azt mondja ki, hogy ahhoz, hogy a KEE-CEU tandem jelenlegi formájában tovább működhessen, az USA-ban is alapítani kell egy felsőoktatási intézményt, valamint a két egyetem együttműködéséről egy megállapodásnak kell létrejönnie a két ország kormánya között. A cikkben azt is leírják, hogy az KEE továbbműködése fontos, ezt a magyar állam is elismeri. A hírportál összefoglalója tartalmazza az államtitkár, Palkovics László, beszédének részletét, mely szerint “A CEU is működhet az idők végezetéig, de a KEE működjön az idők végezetéig, mindkettő kiváló intézmény.”. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere zavaros, átláthatatlan előjogokat biztosító jogiformaként írta le a KEE és a CEU helyzetét, szerinte “Ezt mindenképen meg kell szüntetni, ebben a formában nem szeretnénk, hogy a CEU tovább működjön”, de hozzátette azt is, hogy a KEE megmaradásához magyar érdekek fűződnek.

            A Magyar Idők cikke tartalmazza Lázár János nyilatkozatát, mely szerint az oktatási hivatal vizsgálata (28 külföldi egyetem közül 27-nél találtak problémákat) jogszerű és alapos. Hozzátette, elegendőnek tartja az elkövetkezendő egy évet arra, hogy az érintett külföldi egyetemek esetében megköttessenek azok a nemzetközi megállapodások, amelyek a működésük feltételei lesznek. Szerinte minden, ami ezen felül van, “politikai hisztériakeltés”. A cikkből kiderül, hogy Palkovics László, oktatási államtitkár, a Közép-európai Egyetem rektorával való egyeztetésről elmondta, hogy nem szükséges visszavonni a javaslatot, mivel ez a CEU számára nem jelent kockázatot. Az egyetem rektora, Michael Ignatieff, kijelentette, hogy az intézménynek szándékában áll párbeszédet folytatni a kormányzattal, de a törvényt nem tudják az egyeztetések alapjául elfogadni. Eközben az ellenzék is kinyilvánította véleményét, Gyurcsány Ferenc a Facebookon írta: “Itt az ideje, hogy újra megijesszük őket!” Petíciók, tüntetések, népszavazási kezdeményezések sorozatával állítsuk meg Orbán Viktort!”

            Véleményünk szerint a legátfogóbb és legobjektívebb képet a helyzetről az Origo hírportál nyújtja. Egyrészt egyetértünk a kormány által meghozott törvénymódosítással, mivel a többi magyarországi egyetemmel szemben nem igazságos, hogy a CEU a magyaron kívül, amerikai akkreditációt is biztosít a végzetteknek, ugyanakkor mégsem látjuk teljesen annak értelmét, hogy egy több évtizeden át sikeresen működő, nagy nemzetközi érdekeltségű egyetemet olyan törvénymódosítással korlátozzanak, amely ennek működését jelentősen ellehetetleníti.